Az Öreg Izomagár tanácsai egy kezdő kerékpárosnak
Egy kezdő kerékpáros egyszer amiatt aggodalmaskodott, hogy vett egy pulzusmérőt és néhány tekerés alkalmával használva azt látta, hogy a pulzusszáma össze-vissza alakul a tekerései során. Már azon gondolkodott, hogy megkeres egy szívgyógyászt, és EKG vizsgálatot kér, mert annyira szertelenül vert a szíve, hogy ki tudja, tán valami komoly bajt jelezhet az, hogy annyira az előírt zónákon kívül voltak az eredményei. Akkor neki írtam ezeket a sorokat, talán hasznosak lehetnek más kezdőknek is, akiknek komolyabb szándékai vannak.
… Az EKG-t hanyagold, ne legyél hipochonder, csak mert tudod a pulzusszámod. Az első a rendszeresség, és mindig akkor gyorsíts, amikor kedvet érzel hozzá, mert a „mehetnék” azt is jelzi, hogy fizikailag alkalmas is vagy rá. Kezdők módszere, hogy a távot növelik, és ez így van jól, mert ezt adja meg az alap állóképességet.
Ha már képes vagy eltölteni nyeregben 1-2 órát, akkor érdemes elkezdeni emelni a tempót, de csak rövidebb távokon, és ott is az legyen a mérce, hogy mit bírsz EGYENLETESEN.
Felejtsd el, hogy feltekered maximumra a sebességmérőt, mert azt – elnézést a durva minősítésért! – a leghülyébb is tudja, sőt, a leghülyébb csak azt nézi, hogy mi volt a maximum sebessége. Mindig átlagot nézz és mindig adott távon/távokon, és azt emeld, de csak apránként. Pl. előbb legyen biztos, hogy nem külső körülmények segítettek, mint pl. hátszél, vagy lejtő; és ha már többször is sikerült kitekerni egy adott távon egy adott átlagot, akkor azt veheted a szintednek; erre építhetsz úgy, hogy előzetes rápihenéssel, a rövidebb szakaszok időinek állandó ellenőrzésével pár %-kal próbálsz csak gyorsabb lenni, mondjuk 1-2 másodpercet javítasz a kilométerenkénti idődön. Ez nem hallatszik soknak, de ha valóban rendesen mérted fel magad, hamar megtudod, mi a legjobb teljesítményed – ezeken már nem lehet látványosan javítani… csak akkor, ha a felméréseden nem adtál bele apait-anyait. (Ezzel sincs semmi baj – azt is meg kell tanulni, hogy az ember érezze, hogy „Lett volna még több is bennem.”) Ha rendszeresen tekersz, és edzésnaplót vezetsz, rövid idő alatt automatikusan kialakul a "kényszer", hogy egy kicsivel meghaladd a legutóbbi eredményed, és nem is kell több. Ha egy kicsivel jobb vagy, mint múltkor, akkor már jobb vagy, és ez a lényeg.
A kajálásban eleinte az a fő mérvadó, hogy mennyit és mikor eszel, a "csodakaják" nem dobják meg a teljesítményedet, mert ha igen, akkor tuti ártanak is. Másik dolog, hogy az edzettség csak egészségesen fejlődik, és az edzettség egészségesen tart, de mindenképpen váljon szokásoddá a napi rendszerességű vitamin és egyén apróságok bevitele. Fő irányvonal az olcsó C és B vitaminok legyenek, aztán persze a magnézium. Bőven elég, ha valami olcsó multivitamint eszel-iszol napi rendszerességgel, de jobb ha 2-3-szor / nap.
Aki edz, annak többet is kell pihennie, szóval vagy az alvásidőt hosszabbítsd meg egy kicsit, vagy lazíts, amikor csak tudsz – ha célod is van, akkor az energiákat nem a napközbeni téblábolással kell elfecsérelni .... Teli gyomorral éppen kajálás után nem érdemes nyeregbe ülni, csak ha közlekedsz – zaba után emészt a gyomor, hagyd, had végezze nyugodtan a dolgát. Víz a hosszabb távnál (30+ km) legyen kéznél, kulacsban stb. Nagy melegben ne spórolj pár 100 métert azon, hogy nem kanyarodsz el egy ismerős kút felé, ha már szomjas vagy, de még 5-10+ km van hátra. A dehidráció csúnyán megbosszulja magát, de minimum behúzza a féket, de akár ki is üthet a nyeregből. Nem vicc. Az első pár versenyre buliból megy az ember és azért hogy tapasztalatot szerezzen, és nem mindenáron megnyerni, mert olyan nincs, vagy ha mégis, akkor tévedésből vagy az ovis, vagy a nyugdíjas kategóriában indítottak.
Még egy dolog, amivel kezdtem: nem a kütyük fogják az edzettségedet megadni, hanem az elvégzett munka. A szervezeted kütyük nélkül is tudja, hogy mi esik neki szarul, és ha szarul esik valami, normális ember nem erőlteti. Van olyan, hogy a versenyzőt kórházba viszik a célból, mert akaraterőből bírta a célig, de kezdőknél ilyen nincs, ha van, akkor az sokszor az intenzíven (vagy hullazsákban) végződik. Egy edzett, tapasztalt versenyző tudja, hogy mik a testi képességeinek a határai és tud egyensúlyozni rajta – egy kezdő nem. Ha egy kezdő szenved, akkor hülyén csinálja – de edző nélkül is lehet tudni, hogy ne csináld hülyén. A lényeg az, hogy az edzés nem mazochista dolog – majd ha ebből élsz meg, akkor megérheti törnöd magad, de addig inkább az élvezet legyen a fő faktor! JÓ MUNKÁT!
BRAIN STORMING, alias Az ÖREG IZOMAGÁR, 2015.
Utolsó kommentek